Nyelvvizsgák Magyarországon

Magyarországon sokféle nyelvvizsga letehető: vannak általános- és szaknyelvi vizsgák, több, mint tucatnyi nyelvből. A Nyelvi Akkreditációs Központ államilag ismeri el a szervező intézményeket és a nyelvvizsgákat. A NYAK honlapján minden információ fellelhető az egyes vizsgarendszerekről. A nyelvvizsgákat 2002 óta az Európai Unió sztenderdjeihez kell igazítani. Ezek a „szint-illesztett” vizsgák: Közös Európai Referenciakeret, újabban tovább finomítva a szinteket “scale”-ről beszélnek a szakemberek. Ez a rendszer leírja, hogy a nyelvtanulónak mire kell képesnek lennie egy adott szintű vizsgán (A1, A2, B1, B2, C1, C2 szintek), ahol a B1 szint felel meg az alapfoknak, a B2 a középfoknak a C1 pedig a felsőfoknak. Jelenleg nálunk ezekre a szintekre lehet államilag elismert nyelvvizsga-bizonyítványt kapni. Több olyan vizsgarendszer is létezik, például az IELTS vagy a TOEFL, amelyek nem akkreditáltak Magyarországon, de honosíthatók. Ha külföldre indul valaki ösztöndíjjal vagy dolgozni, sok esetben ezekkel a vizsgákkal találkozik nyelvi követelményként.

Miért érdemes nyelvvizsgázni?

Középiskolások plusz pontot kaphatnak az egyetemi felvételi vizsgán, ha az egyetem úgy dönt. Van, amikor muszáj vizsgázni: kell az ösztöndíjhoz, a munkavállalási engedélyhez. Másokat a munkaerőpiaci esélyek növelése motivál. Miután a diplomához egy ideje nem kell feltétlenül a nyelvtudást bizonyítani (szintén az egyetem dönt), a fiatal szakembereket remélhetőleg a szakmai kiválóság, munkaerő-piaci alkalmasság fogja rávenni a nyelvtanulásra, mivel egy CV-ben még mindig nagyon jól mutat, ha van nyelvvizsga-bizonyítványuk, esetleg az angol mellett más nyelvből is. Természetesen ezt a tudást prezentálni is kell tudni az állásinterjún, amire jó edzés lehet egy nyelvvizsga. Van munkahely, ahol nyelvpótlékot fizetnek. Általában véve nagyon hasznos, ha egy adott szintű vizsgára a témaköröket, szókincset, nyelvtant, kommunikációs készséget rendbe szedjük. Coaching szempontból a célmeghatározásnál lehet a nyelvvizsgának nagy szerepe. Mérhetővé teszi a célt, időben behatárolhatóvá, ennek mentén könnyebb kijelölni a haladás mérföldköveit, összerakni a havi/heti/napi cselekvési tervet. Ez nemcsak motiváló lehet, hanem sikeres vizsga esetén okot ad az ünneplésre, jelentős önbizalom-növelő hatása van. Közben a jelölt vizsgarutint szerez, tanulhat némi stresszkezelést, prezentálást, időmenedzsmentet, fejlődik a szóbeli és írásbeli kommunikációja: ez megannyi hasznos készség, amelyeket az oktatási rendszerben és a munkaerő-piacon is hasznosíthat.

Eddigi pályafutásom során az alábbi vizsgákkal kerültem közelebbi kapcsolatba szóbeli vizsgáztatóként, felkészítő tanárként, javítóként, valamint tanári továbbképzéseken, workshopokon:

- IELTS

- Cambridge FCE, CAE

- LanguageCert B1, B2, C1

- BME B1, B2, C1

- Origo B1, B2, C1

- EuroExam B1, B2, C1

- TELC B2

- ECL B2, C1

- LCCI Level 2

- Zöld Út (B2)

- közép- és emelt szintű érettségi

Átfogó általános ismereteim vannak a nyelvvizsgák szintjeiről, mérési módszereiről, az egyes készségek szintillesztett mérési kritériumairól (KER), valamint az egyes vizsgák feladattípusairól, sajátosságairól. Erre a gyakorlatra alapozva más típusú vizsgára való felkészítést is vállalok.

Tanítványaimmal közösen döntjük el, hogy melyik vizsgára készüljünk. Van, amikor előírják, hogy milyen vizsgát kérnek egy adott intézményben (felsőoktatás, ösztöndíj, bevándorlási hivatal, stb.), de tényező lehet az időpont, a vizsgahely földrajzi elhelyezkedése, hogy le lehet-e tenni esetleg online, van-e próbavizsga-lehetőség, vagy előzetes felkészítő tréning, milyenek a feladattípusok, hogy pontoznak, stb. Általában több vizsgát megnézünk az órákon, mire a választásról a döntés megszületik.

Hasznos lehet, ha próbavizsga keretében kipróbálja magát a jelölt, hogy milyen is „vizsgakörülmények” között dolgozni, főleg, ha nincs még vizsgarutinja, vagy önbizalomhiánnyal küzd. Lehetőséget biztosítok tanítványaimnak arra, hogy egy adott vizsga komplett feladatsorát egyszerre, a vizsgához hasonlóan megoldják, adott időbeosztással. Javítás után részletes visszajelzést adok a teljesítményről. Ez nagyban segítheti a vizsga napján a jó időmenedzsmentet, a ráhangolódást, a stresszkezelést. Lényegesen kisebb az esély, hogy leblokkoljon a vizsgázó, vagy valós tudásánál rosszabb eredményt érjen el.

Ha kíváncsi vagy, hogy körülbelül milyen szinten áll most a nyelvtudásod, töltsd ki ezt az ingyenes, 50 kérdéses szintfelmérő tesztet. A teszt nem diagnosztikus, tehát nem egyes készségekre lebontott eredményt ad, és semmiképpen nem helyettesíthet egy célzott nyelvvizsga-felkészülést. Ha kitöltöd, az eredményt email-ben küldöm el.

Previous
Previous

Miből lesz a nyelvtanár?

Next
Next

Mi is az a coaching?